Épp fejlesztőkönyvek után kutakodom Matyinak - a Fészekből nagy adag olvasnivalót szeretnék rendelni Gábortól. Találtam egy igazán erószos olasz írót, Bariccot, aki nekem való lehet. Továbbá a Csekszi új kötetét, a "Mennyi boldogságot bír el az ember?"-t is mindenképp meg akarom lesni, arról recenziót is szívesen írnék. (A kitüntetés kapcsán olvastátok vele az interjút? Nagyon tetszett a természetessége.) No meg lelki tápnak a Hamvas-esszék... És igen, a nyelvi szenvedélyről szóló dolgozatomhoz is nézek szakirodalmat, bár az itthon is van, csak nem igen akar a kezembe ugrani a polcról...
Nem szeretem azt az érzést, ami most elural, hogy néhány órája még határozottan éreztem, van mondandóm, most meg itt ülök és keresem - a pötyögés értelmét is. Nagyon nehéz jól összeszedni, spontán és könnyedén, ugyanakkor előrelendítően. Lehetséges, hogy a koncentráción is múlik. Ennek fejlesztése is létfontosságú a gyesem időszaka alatt, ugyanis ha kevés a szabadidő, minél koncentráltabb jelenlétet igényelnek a szellemi tevékenységek is. Kitaláltam ennek kapcsán, hogy rövidkéket, de annál velősebbeket szeretnék ide írni.
Tematikusan megvan, merrefele kéne gondolkodnom:
1. az elfogadás témaköre, 2. a nyelvi szenvedély, 3. a szülés-születés (bár ez még talán várhat)
Jelszavaim valának, illetve lesznek is: hála, öröm, kellemest a hasznossal, lassíts!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
M.Krisztina · http://egyanyolcbol.inda.hu 2015.04.01. 18:54:38
Még nem olvastam az interjút. Meglesem hamarost.
Érdekel az is, hogy lehet-e, és ha igen, hogyan egy ilyen kérdésre válaszolni, h "Mennyi boldogságot bír el az ember?". Vagy továbbgondolva: mennyi kegyelmet bír el?