Sokszor vagyok jókedvű. Annyira kb. ismerem magamat, hogy tudjam, mitől lesz jókedvem. És sokszor van jókedvem. Sokszor.

 De azt már nem tudom kontrollálni, hogy amikor kilöki szervezetem a vidám kedvem, nagy erőt érzek magamban, és felpattanok. Elmegyek máshol hasznosítani. Sokat gondolkodtam azon, mi lenne, ha maradnék. Ha ülve kezdeném el hasznosítani. Ha jókedvemet önmagam épülésére fordítanám. Bennem van egy mozgatórugó. Elindulok ilyenkor, és valaki másnak szeretnék jót tenni. De ez a jótett sokszor nem válik jótetté, mert a másik nem úgy fogadja. És ottragadok nála, és lemerülök. És nem áramlik vissza, elhal a lelkesedésem.

 Hogyan zabolázzam a jókedvem? Hogyan épüljek önmagamból?